Mi az a nettop számítógép?

A nettop egy kis méretű, olcsó, kis teljesítményű asztali számítógép, amit olyan feladatokra terveztek, melyeknek nincs nagy teljesítményigénye. Ilyen például szörfözés, az internet hozzáférés, dokumentum-feldolgozás, és audio/video lejátszás. A nettop szót az internet és desktop szóból alkották.
Összehasonlítva a hagyományos asztali számítógépekkel, nettop gépek nemcsak a kisebbek és olcsóbbak, hanem sokkal kevesebb energiát is fogyasztanak. Esetenként kevesebbet, mint 10 wattot, míg egy átlagos asztali könnyedén elfogyaszt több mint 100 watt energiát. Nincs mindegyikben optikai meghajtó. Általában SSD (solid state drive) tárolóegységet építenek be, aminek a hagyományos tárolólemezzel szemben (HDD) nincsen forgó, mozgó alkatrésze, ennél fogva nem sérülékeny, kisebb a fogyasztása.

Mi az a certifikát?

A certifikát olyan származékos értékpapír, amely egy mögöttes alaptermék árfolyamváltozásából való profitálást tesz lehetővé. A kibocsátó pénzintézet vállalja, hogy a szóban forgó certifikát értéke meghatározott módon alakul egy mögöttes termék árfolyamának függvényében.
Ez az termék lehet pl. részvény, index, befektetési alap vagy devizapár, de árupiaci termék, adott portfolió és kamatláb is, illetve ezekre vonatkozó határidős ügylet, vagy ezek számos kombinációja.
A "long" certifikát árfolyama az alaptermék árfolyamának emelkedése esetén nő.
A "short" certifikát árfolyama az alaptermék árfolyamának csökkenése esetén nő.
A turbo certifikátok tőkeáttétellel kerülnek forgalomba, így megvásárlásukkal az alaptermék árváltozása többszörös megtérülést vagy veszteséget hozhat a befektetőnek.

Mi a különbség a DDR és a DDR2 között?

A DDR 2,5 Volton működik, a DDR2 pedig 1,8 Volton, így DDR2 memóriának alacsonyabb az energiafogyasztása. A DDR 184 érintkezőt tartalmaz, a DDR2 modul 240-et, fizikai méretük azonban megegyezik. A DDR2 magasabb busz-sebességgel dolgozik. A legjobb DDR2 memória modulok legalább kétszer olyan gyorsak, mint a legjobb DDR memória modulok.

A DDR előtag jelentése

A számítástechnikában nem az egykori NDK német rövidítésére gondolunk, amikor DDR-ről beszélünk.
A DDR rövidítés a Double Data Rate-et takarja, ami kétszeres adatsebességet jelent.
Előfordul pl.: DDR RAM, DDR SDRAM.

Mi az SDRAM?

Az SDRAM [Synchronous dynamic random access memory = Szinkron dinamikus véletlen hozzáférésű memória] hasonló mint az DRAM, csak szinkron üzemmódban működik. A DRAM aszinkron interfésszel működik, ami azt jelenti, hogy a lehető leggyorsabban reagál a bemeneti jelek változására. SDRAM szinkron interfésszel működik, vagyis vár az órajelre, mielőtt válaszol vezérlő jelekre és így szinkronizálva van a számítógép rendszerbuszával. Ez egy sokkal bonyolultabb működést tesz lehetővé a chipnek, mint amit az aszinkron DRAM tud.

Mi az a DRAM?

A DRAM (Dynamic RAM = dinamikus RAM) a RAM egy speciális változata, ahol minden egyes bit az integrált áramkörön kialakított kis kondenzátorokban tárolódik. Mivel a kondenzátorok idővel kisülnek, ezért az adatokat dinamikusan újra kell írni (frissíteni).
Előnye a szerkezeti egyszerűsége: csak egy tranzisztorra és egy kondenzátorra van szükség egy bit tárolásához.(Míg hat tranzisztorra az SRAM esetében.)
Ez lehetővé teszi a DRAM a nagyon magas sűrűségű integráltságát, azaz kis helyet igényel 1-1 bit tárolása az integrált áramkörön.

Mi az USB?

Az univerzális soros busz (USB = Universal Serial Bus) számítógépes csatlakozó, amely a soros és párhuzamos portok számtalan változatát hivatott helyettesíteni.
Az USB különböző számítógépes-perifériákat csatlakoztathat, például egeret, billentyűzetet, digitális fényképezőgépet, nyomtatót, médialejátszót, flash meghajtót, pendrájvot, webkamerát, kivetítőt, vezetékes és vezetéknélküli hálózati adaptereket, infraportot, és még sok más átviteli portot vagy külső merevlemezt.
Plug and Play módban üzemel, azaz nem kell külön programokat installálni a csatlakoztatáshoz.

Mi a PSU?

A tápegység (PSU = power supply unit) a számítógép azon része, amely ellátja árammal a többi alkotóelemet. A tápegységek fontos jellemzője a maximális kimenő teljesítmény. A tipikus teljesítmény-tartomány 300 és 500 Watt között van.

Mi a GPU?

A grafikus feldolgozó egység vagy GPU [Graphics Processing Unit] egy speciális processzor, amely átveszi a mikroprocesszor (CPU) 2D-s és 3D-s grafikai feladatait. Az asztali és hordozható számítógépek többségében a GPU az alaplapra van integrálva, ami sokkal kevésbé hatékony, mint a külön videokártyára épített.

Mi az az SO-DIMM?

SO-DIMM [Small Outline Dual Inline Memory Module = kis kétsoros memória modul]
Hasonló a DIMM-hez, csak nagyjából fele akkora.
A SO-DIMM modulokat gyakran használják korlátozott hellyel rendelkező rendszerekben, mint például notebookokban, kis helyigényű PC-kben (mint például a Mini-ITX alaplap).

Mi az a DIMM?

Ez egy olyan RAM-okat tartalmazó memóriakártya, ahol a kártyának mindkét oldalán vannak csatlakozópontok (Dual Inline Memory Module = kétsoros memória modul)
A SIMM-el ellentétben, ez egyenként is használható.

Mi az a SIMM?

Ez egy olyan RAM-okat tartalmazó memóriakártya, ahol a kártyának csak az egyik oldalán vannak csatlakozópontok (Single Inline Memory Module = egysoros memória modul)
A SIMM-et a korai PC-ben használták. A SIMM-eket párosával kell elhelyezni a számítógépben.

Mi a RAM?

A RAM (Random Access Memory = véletlen hozzáférésű memória) egy írható/olvasható adattároló eszköz. [A "véletlen" szó azt jelenti, hogy az memóriában tárolt adatok elérési ideje független azok memóriában való elhelyezkedésétől.]
A RAM a CPU mellett a számítógép alapvető fontosságú eleme.
A CPU és a RAM közötti összeköttetés buszrendszeren keresztül történik.
Az adatok csak a számítógép bekapcsolt állapotában tárolódnak benne, ha a számítógépet kikapcsoljuk a tárolt adatok elvesznek.
Fajtái: SRAM (statikus RAM), DRAM (dinamikus RAM), EPROM, EEPROM, és flash.
RAM–tokozási fajták: SIMM, DIMM, SO-DIMM.

Műholdak keringése

A 200 km-es magasságban keringő műholdak körülbelül 90 perc alatt kerülik
meg egyszer a Földet. 36000 km magasságban a keringési idő már 24 óra.
Ha egy műhold az Egyenlítő síkjában kering ilyen magasságú pályán, akkor látszólag
egy helyben áll az égen. Ez a geostacionárius pálya.

Az atomórák pontossága

A világ legpontosabb órái az atomórák, melyeket az 1950-es években Nagy-Britanniában fejlesztettek ki.
Ezek az órák mikrohullámokkal is cézium atomnyalábbal működnek. A mikrohullámok rezgésszáma másodpercenként 9192 631 770.
A céziumatomok némelyike elnyeli az ilyen frekvenciájú mikrohullámokat, és ettől megváltoznak a tulajdonságai. A megváltozott tulajdonságú atomokat számlálják. Az érzékelőbe akkor jut a legtöbb ilyen atom, ha a mikrohullám frekvenciája pontosan 9 192 631 770 hertz. Ezt felhasználva szabályozni lehet a mikrohullámok frekvenciáját.
1967-ben a kutatók hivatalosan úgy határozták meg a másodpercet, mint e mikrohullám 9 192 631 770 rezgésének időtartamát. A mai atomórák legfeljebb 1 másodpercet sietnek vagy késnek  1,5 millió év alatt. Ezért is használják a céziumórákat etalon-óraként.

Kaktuszinvázió

Az egyik legelterjedtebb kaktusznemzetség az egész világon a dél-amerikai eredetű fügekaktuszoké (Opuntia). Amikor 1839-ben Ausztráliába bevitték, nagy pusztítást végzett: 1925-re már több mint 24 millió hektárt foglalt el az áthatolhatatlan kaktuszerdő.
Végül egy biológiai védekezési módszerrel sikerült kiirtani. Meghonosították a Cactoblastis nevű lepkét, amelynek hernyói hamarosan millió és millió tonnányi kaktuszt faltak föl.

A Napkultusz

A legtöbb "napimádó" kultúrában többnyire olyan király vagy császár uralkodott, aki a kultuszra épített királyságeszménnyel próbálta igazolni vagy megerősíteni pozícióját. Hogy ez a hagyomány a kereszténységgel sem múlt el nyomtalanul, azt bizonyítja
a francia XIV. Lajos (1643-1715) népszerű elnevezése: Napkirály.
Ugyancsak a napkultusz továbbéléséről tanúskodnak az olyan népszokások, mint a Szent Iván-éji tűzgyújtás, vagy az, hogy a karácsony nagyjából a téli napforduló idejére esik. A napisten köré épülő vallások azonban gyakorlatilag eltűntek.

Mivel fűszerezünk?

A fűszerfélék között sok a megtévesztő elnevezésű. A kapribogyó nem más, mint a
Földközi-tenger mentén termesztett növény bimbója. Ezzel szemben a köménymag valójában maga a termés.

Veszélyes rokonság

A halálos mérgű nadragulya éppúgy a Solanaceae család tagja, mint a burgonya.
(A nadragulya tetszetős növény, mérge az idegrendszert támadja meg.)

Mindig a növény termése a legfinomabb?

A közfelfogás sok mindent termésnek tart, ami valójában nem is az. A mezőgazdasági növényeknek sok esetben nem a termését, hanem valamely tápanyag raktározásra módosult részét hasznosítjuk. Ilyen a burgonya szárgumója, azaz föld alatti szára, a sárgarépa karógyökere, a zeller, a retek és a cékla gyökgumója, a torma gyöktörzse, a vöröshagyma allevelekből álló hagymateste, a fokhagyma közös fejbe csoportosuló fiókhagymái, az egymásra boruló levelek sokaságából létrejövő saláta- vagy káposztafej, amely voltaképpen egyetlen óriási rügy, az elhúsosodott virágzatú brokkoli és karfiol.

Hihetünk az asztrológiának?

Az asztrológia félúton a csillagászat valamint a mítosz, vagyis egyfajta vallásos világmagyarázat között, meg-megújuló erőfeszítés arra, hogy a tudományt összebékítsék a hittel. Az asztrológia hosszú évszázadokon át lényegében meghatározta a "tudományos" gondolkodást. Bármilyen hihetetlen, de még a felvilágosodás korában is
komolyan vették. A tudományos élet és az orvostudomány fejlődésével, a racionalizmusra alapozott gondolkodás térhódításával azonban az asztrológia is visszaszorult. Mindazonáltal ma is sokan hisznek, vagy bíznak benne.

Vízmegporzás

A megporzás e legkevésbé elterjedt módja nélkülözhetetlen a teljesen vízi életmódot folytató virágos növények számára. Ezek a növények fonálszerű virágporszemeket termelnek, amelyek könnyen süllyednek a tengervízben, míg csak egy bibén meg nem akadnak.

Mennyi ideig tartott régen egy nap?

A Föld forgása mind lassúbb lesz, mert az árapályhatás fékezi ezt a mozgást.
300 millió évvel ezelőtt egy nap 22 óráig tartott, és 400 napból állt egy év!

Hogyan kapaszkodnak a növények?

Sok növény kúszó, kapaszkodó jellege a hormonok eloszlásával magyarázható. Ha a például a golgotavirág vagy a szagosbükköny kacsa érintkezésbe kerül a támasztékával, hormonok áramlanak az ellentétes oldalra, ott gyorsítják a növekedést, s így a kacs körülfonja a támasztékot.

Miből táplálkoznak a növények.

A növények tápanyagai túlnyomórészt a talajból származnak, de ezek csupán nyersanyagok a növény növekedéséhez. A növényt felépítő szerves anyagok a fotoszintézis folyamatában jönnek létre.
A napsugarakat munkára fogó klorofill adja az energiát ahhoz, hogy a levegő szén-dioxidjából és a talajból felszívott vízből a növények leveleiben-oxigén felszabadulása közben cukrok keletkezzenek.
Ha besötétedik, a fotoszintézis leáll, a növényi légzés azonban sötétben is folytatódik. A légzés során oxigén felhasználása közben cukrok bomlanak le, ez energiafelszabadulással jár. A folyamatban szén-dioxid és vízgőz keletkezik.

Madarak általi porzás

Nálunk főleg a méhek áldásos virágporzásáról hallunk.
A trópusokon, illetve Ausztrália és Dél-Amerika melegebb tájain a madarak általi porzás is igen elterjedt. Az e feladatot ellátó madarak (kolibrik és mézevő madarak) sokszor nem nagyobbak egy poszméhnél, s csukott csőrükkel, nyelvüket dugattyúként használva szívják a nektárt.