2009. december 31.

A napfogyatkozás

Napfogyatkozások olyankor következnek be, amikor a Napot egy másik égitest, a Hold átmenetileg eltakarja szemünk elől.
A teljes napfogyatkozáskor során a Hold teljes árnyékot vet a Földre. Ilyenkor a Hold körülbelül egy óra alatt vándorol el a napkorong előtt.
A teljes napfogyatkozás helyén tartózkodó, megfigyelő számára átmenetileg éjszakai sötétség lesz, hisz a napkorongból nem marad semmi látható.

2009. december 30.

Árapály

Holdunk arról nevezetes, hogy igen jelentős tömegű a főbolygóhoz képest, s az ennek következtében fellépő tekintélyes árapályhatás nagymértékben befolyásolja a földi élet alakulását.
A Hold amíg egyszer útját a Föld körül (átlag 24 óra 50 perc alatt), a Föld felszínének minden helyén kétszer áll be a víz tükrének emelkedése s ugyanannyiszor süllyedése.Az árhullám végigszalad az óceánok felszínén. Az Atlanti-óceánon az árhullám északi irányba halad.

2009. december 29.

Élő szivattyú

Az akár 14 méter magasra is megnövő kandeláberkaktusz elképesztő módszerrel szívja magába a lehető legtöbb vizet, amikor a sivatagban nagy ritkán megered az eső. Rendkívül kiterjedt gyökérzete 30 méteres sugarú körben s 7,5 méter mélységig hálózza be a talajt. Ez a hatalmas szivattyúrendszer eső után több mint 750 liter vizet szívhat föl, s ez a mennyiség a kaktusznak egy teljes évre elegendő.

Naprendszerünk bolygói

Bolygó
Átlagos
naptávolság
Kerin-
gési
idő
Pálya-
menti
sebes-
ség
Excent-
ricitás
millió km

CsE*
nap
km/s
Merkúr
57,9
0,387
87,969
47,89
0,2056
Vénusz
108,2
0,723
224,701
35,03
0,0068
Föld
149,6
1,0
365,256
29,79
0,0167
Mars
227,9
1,524
686,980
24,13
0,0933
Jupiter
778,3
5,203
4332,58
13,06
0,048
Szatur-
nusz
1427,0
9,539
10759,2
9,64
0,056
Urá-
nusz
2869,6
19,191
30685,4
6,81
0,046
Neptu-
nusz
4496,6
30,061
60189
5,43
0,010
Plútó
5900
39,529
90465
4,74
0,248

*CSE: csillagászati egység
A csillagászati egység a Földnek a Naptól mért átlagos távolsága, ami 149597870 km (kb. 150 millió km). Ezt a távolságot a fény 8 perc 19 másodperc alatt teszi meg.

Hullócsillagok

Derült éjszakákon, gyakran látunk fénylő csíkokat az égen. Ilyenek az úgynevezett "hullócsillagok".
Ilyenkor nem csillag, hanem kisebb kőzetdarab hull a Földre.
Ezeket a kőzetdarabokat, amelyek elégnek a Föld vonzáskörébe kerülve és fénylő csíkban suhannak át az égbolton, a csillagászok meteornak hívják. A kőzetdarabkák általában már az atmoszférában megsemmisülnek, nem jutnak a Föld felszínéig.
A hullócsillagok mérete általában egy-két centiméter, és ezek 40-60 kilométeres magasságban égnek el néhány másodperc alatt.
Attól viszont nem kell félni, hogy a fejünkre esik egy hullócsillag. A történelem során ilyen csak egy-két esetben fordult elő.

2009. december 25.

Órák mindennapjainkban

Az ébresztőórák használata az első világháború idején terjedt el, tömeggyártásuk pedig az 1920-as években kezdődött meg. A karórák is az első világháború idején váltak népszerűvé, a katonák viselték őket.

2009. december 24.

Mit jelez a metronóm?

A zenei idő - az ütem - jelzésére szolgáló metronómot a holland Dietrich Winkel (1776-1826) találta fel. A szerkezet egy óraművel hajtott, alul tengelyre rögzített inga. Az óramű gátlószerkezete, vagyis a lengőmozgást irányító szerkezet kilendüléskor kattanó hangot ad.
Az ingát a tengely alatt egy rögzített, fölötte pedig egy számskálán elcsúsztatható súllyal látják el.
A súlyt a skála adott pontjára helyezve leolvashatjuk, hogy hányat leng az inga egy perc alatt. Az
ingát percenként 40-208 ütésre lehet beállítani. A zenedarabokon feltüntetett metronómjelzés megadja, hogy valamely ütésszám milyen kottaérték re vonatkozik (például percenként 60 lengés esetén a metronóm egy félhangra üt egyet). A metronómokat hagyományosan piramis alakú tokba építik.

2009. december 23.

A kínai naptár

A kínai naptár holdévet használ, ehhez 7 vagy 19 évenként még egy hónap járul. A hónapoknak csak száma van, de az éveket, amelyek a Gergely-naptár szerint januárral vagy februárral kezdődnek, egy 12 éves cikluson belül állatnevekkel látják el. Az első a patkány éve, ezt követi az ökör, a tigris, a nyúl (vagy néha a macska), majd a sárkány, a kígyó, a ló, a birka, a majom, a kakas, a kutya és a disznó éve.





A kínai naptár évei:
Patkány: 1924, 1936, 1948, 1960, 1972, 1984, 1996, 2008
Ökör: 1925, 1937, 1949, 1961, 1973, 1985, 1997, 2009
Tigris: 1926, 1938, 1950, 1962, 1974, 1986, 1998, 2010
Nyúl: 1927, 1939, 1951, 1963, 1975, 1987, 1999, 2011
Sárkány: 1928, 1940, 1952, 1964, 1976, 1988, 2000, 2012
Kígyó: 1929, 1941, 1953, 1965, 1977, 1989, 2001, 2013
Ló: 1930, 1942, 1954, 1966, 1978, 1990, 2002, 2014
Birka: 1931, 1943, 1955, 1967, 1979, 1991, 2003, 2015
Majom: 1932, 1944, 1956, 1968, 1980, 1992, 2004, 2016
Kakas: 1933, 1945, 1957, 1969, 1981, 1993, 2005, 2017
Kutya: 1934, 1946, 1958, 1970, 1982, 1994, 2006, 2018
Disznó: 1935, 1947, 1959, 1971, 1983, 1995, 2007, 2019

2009. december 22.

Mennyi az idő?

Az időegységek meghatározásakor  megnehezíti a csillagászok és más kutatók dolgát az, hogy a Föld forgása hol gyorsul, hol lassul, hosszú távon azonban egyre lassúbb lesz. Hiszen nekik igen pontos méréseket kell végezniük.
Minthogy a nap hosszát pontosan 24 órának határozták meg, a lassulás a nap hossza tört részének, a másodpercnek a hosszát is befolyásolja. 1956-ban a másodperc 1900-ban mért hosszát vették alapul ennek az egységnek a meghatározásakor.
A helyzetet végül is az atomidő 1967. évi elfogadása oldotta fel. Kiigazítás nélkül azonban még az atomórák sem tartanának lépést a Nap járásával. Ezért "szökőmásodperceket" kellett beiktatni és elvenni; ez a rendszer legfeljebb 0,9 másodperccel tér el a greenwichi középidőtől. A "szökőmásodperceket" mindig december 31-én vagy június 30-án iktatják be vagy veszik ki.

2009. december 21.

Hova űzi a légfrissítő a rossz szagokat?

A légfrissítők, csak látszatra tüntetik el a kellemetlen szagokat.
Amit csinál, az tulajdonképpen a szagok álcázása.
A légfrissítő nem űzi el a kellemetlen szagú kémiai anyagokat, de a jelenlétében nem érzékeljük őket, ugyanúgy, ahogy az erősebb hang miatt nem halljuk a halkabbat, jóllehet eljut a fülünkbe hanghullám. Ugyanis egyáltalán nem szükségszerű, hogyha két szag egyszerre van jelen, az egyik álcázza a
másikat - gyakran keverednek egymással, vagy továbbra is különálló szagokként érzékelhetők.

2009. december 20.

Térhatású mozi

A filmekben úgy érik el a térhatású különleges effektusokat, hogy a képeket két, egymástól kissé eltérő helyről fényképezik - az egyiket vörösben, a másikat zöldben -, és összemásolják őket.
(A két kamera olyan távol van egymástól, mint az ember két szeme.)
A nézők különleges szemüveggel nézik a filmet: ezeknek egyik lencséje vörös, a másik zöld, azaz a megfelelő szembe csak a neki szánt látvány jut. Ez kelti a térhatást.

2009. december 19.

Lezuhan a helikopter, ha elromlik a motorja?

Ha elromlik a motor, akkor lelassul a helikopter főrotorjának forgása, és nem kelt kellő felhajtóerőt.
A helikopter azonban még ilyen körülmények között is biztonságosan földet érhet az autorotációnak nevezett technikával.
A pilóta lejjebb állítja a ciklikus állásszögvezérlő kart, hogy a belépőélek kicsit lefelé mutassanak.
Ahogyan a helikopter süllyed, a lapátok felett áramló levegő forgásban tartja a lapátokat, éppen a megfelelő irányban. Azután, amikor már közel van a földfelszín, a pilóta megint felemeli a belépőélek állásszögét, s ezzel elegendő felhajtóerőt kelt a földet érés lelassítására.

Időszámításunk kezdete

Időszámításunk  kezdetének, Krisztus születésének az időpontját a VI. században egy Dionysius Exiguus nevű szerzetes határozta meg, és ezzel elvetette azt az időszámítási rendszert, amely a hírhedt keresztényüldöző római császár, Diocletianus uralkodásától számította az éveket. Nem ismeretes, miképpen következtette ki az általa megadott születési dátumot, de az tény, hogy a számítást az 1. évvel kezdte.
Így tehát például a második évezred csak 2000. december 31-én ért véget.

Készülhet a vidravár!

Sok száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia-szerte szinte mindenütt éltek vidrák. Élőhelyeik, a tiszta vizű folyók, dús növényzetű partok, azóta megritkultak. A folyópartokat lekaszálták, feltöltötték, a vidrák így lakóhely nélkül maradtak, ráadásul az elszennyeződött vizek terméketlenné tették a bennük élő halakkal
táplálkozó állatokat.
A természetvédők fogságban tenyésztett vidrákat engedtek szabadon, és az eltűnésükben bűnös vegyszerek
használatát betiltották. Ma sem sokan láthatják ezeket az állatokat, mert főként éjszaka aktívak, de a vidrabarátoknak már az az adat is elég, hogy védenceik jövője immár biztosnak tetszik.
A vidra Magyarországon is fokozottan védett, állománya némi növekedést mutat. A hazai állomány méretéről nincs pontos információnk, úgy becslik, több száz egyedről lehet szó.

Az első karácsonyfa Magyarországon

Hazánkban először Brunswick Teréz állított karácsonyfát, 1824-ben, Pesten
pedig 1826 körül a Podmaniczkv család A fa papírból készült, mert akkor még nem árultak fenyőt a városban. A század násodik felében a nagy karácsonyi fenyőfavásár a régi (ma már nem létező) pesti Városháza előtti téren volt, ha pedig keményre fordult az idő, akkor a Duna fűrészporral felszórt
jegén kínálták portékáikat a kofák. Kérőbb a Duna-partra került a fenyőpiac.

2009. december 18.

Karácsonyi ajándékok

Milyen játékokat kaphattak a gyerekek régen, karácsonyra?
Falun nem volt szokás a személyre szóló ajándékozás, a gyerekek maguk alkották puszta kézzel vagy bicskával a fából, rongyból, agyagból készült játékszereiket, melyek a környező világ tárgyait és élőlényeit mintázták. A fiúk kedvelt játékai az állatfigurák és közlekedési eszközök. Cirok-vagy kukoricaszárból, krumpliból, csontból vagy
agyagból bármiféle állatot meg tudtak formálni, szekereket barkácsoltak és járomba fogsík elé az ökröket. Harci eszköz volt az íj a nyíl, a parittya és a fakard. Sípot faragtak fából, szárból, libatollból.

A lányok rongybabái kukoricacsutka vázra simultak, kis bölcsőt faragóember készített, vagy a búcsúból került. A játékkereskedésben babákat és ólomkatonákat is árultak.

Görög oszlopok

A görög építészetit nem az ügyes technikai megoldások, hanem az arányok és a látvány iránti kifinomult érzék miatt csodálja az utókor.
Jellegzetes példa erre, hogy az oszlopokat középtájt enyhén megvastagították.
Így ellensúlyozták azt az optikai csalódást, hogy a tökéletesen szabályos henger formájú oszlop távolból nézve kissé homorúnak (a közepe felé keskenyedőnek) látszik.

2009. december 17.

A baktériumok tömege

A baktériumok a legnagyobb tömegben  előforduló élőlények a Földön. Habár mindannyian nagyon kicsik (hozzávetőleg 0,0001 mm-esek).
Sós és édesvízben, levegőben, talajban, porban egyaránt megtalálhatók. Protoplazmájukat szilárd sejtfal veszi körül, de ez főként fehérjékből áll, s nem cellulózból, mint a növényekben.
Kloroplasztiszaik nincsenek, ezért rendszerint nem tudják előállítani saját tápanyagaikat. Többnyire
szaprofita vagy parazita életmódot folytatnak.
A baktériumok sejtjeik kettéhasadásával szaporodnak. Az utódsejtek 20.30 perc alatt elérhetik
végső méretüket, és újból osztódhatnak, ezért ha a külső körülmények nem korlá-
tozzák szaporodásukat, egyetlen sejtből 10 óra alatt százmilliónyi baktérium keletkezhet!

Legérzékenyebb érzékelőink

A kéz és a láb ujjai, a nemi szervek, a nyelv és az ajkak a testnek azok a részei, melyek a leginkább érzékenyek a tapintási ingerekre. Ezért használják a kisbabák a tárgyak megismerésére oly gyakran szájukat.
A legtöbb ember tapintóérzéke nem különösebben fejlett. A vakok ezen érzéke azonban különlegesen érzékeny lehet.

2009. december 16.

A helikopter mozgatása

A helikopter haladó mozgásához a rotort kissé előredöntik, hogy az. a gépet ne csak a levegőben tartsa, hanem előrefelé is mozgassa. A rotor előredöntéséhez megnövelik a lapátok állásszögét, amikor a szárny éppen hátrafelé mutat, amikor meg előrefelé mutat, akkor csökkentik. Így hátul nő, elöl ceökken a felhajtóerő, és ez előredönti a rotort.
A rotor más irányba is dönthető, s ezzel a helikopter hátra vagy oldalra mozgatható. Ahhoz például, hogy jobbra mozogjon, a bal oldalon növelni kell a felhajtóerőt, a jobbon meg csökkenteni, azaz a rotornak jobbra kell dőlnie

Újra európai bölény

Az európai bölény csordái egykor szabadon kóboroltak földrészünk valaha egybefüggő sűrű erdőségében. A természetes növénytakaró azonban egyre zsugorodott, az. ősvadont folytonosan irtották, hogy helyet csináljanak a szántóföldeknek és településeknek.Húsáért az ember a kőkortól kezdve vadászott is rá.
Az első világháború idején a megszálló német csapatok mészárolták le azt a több mint hétszáz bölényt amely a lengyelországi Bialowieza ősi erdőségeiben átvészelte az évezredeket, és néhány évvel később a Kaukáausban leterítették az utolsó vadon élő példányát is.
Szerencsére az állatkertekben még maradt néhány egyed. Közülük hatot összegyűjtöttek és Bialowiezában egy körülkerített részre szállítottak, ahol azok sikeresen elszaporodtak.

2009. december 15.

Kolibri lebegése

Sok madár képes egy helyben lebegni. Ez rendkívül energiaigényes repülésmód, ilyenkor ugyanis nem kelthet előrehaladással felhajtóerőt, ehelyett sebes szárnycsapkodással "helikopterezik". E technika nagymesterei a kolibrik és a nektármadarak

2009. december 14.

Miért látunk homályosan?

Ha közellátó vagy, a távoli tárgyakat nem látod élesen, mert a róluk érkező fénysugarak a retina síkja előtt találkoznak. Ez akkor fordalhat elő ha a szemgolyó hosszirányban megnyúlt, vagy ha a szemlencse túlságosan megtöri a fényt.
A közellátást homorú lencsével lehet korrigálni: attól a fénysugarak csak messzebb, a retinán találkoznak.
(A retina a szemgolyó belsejét hátul és kétoldalt bélelő ideghártya.) A retina mintegy 130 millió fényérzékeny sejtet tartalmaz.)

2009. december 13.

Festett ókori görög szobrok

A ma oly mértéktartónak, harmonikusnak látszó görög szobrokat ugyanis eredetileg teljes egészükben befestették, szemüket ékköves berakással jelezték, s így ezek az alkotások minden bizonnyal izgalmas, ragyogó látványt nyújtottak.

2009. december 12.

Mit "eszik" a gomba?

A gombáknak nincs klorofilljuk, ezért nem tudják maguk előállítani tápanyagaikat.
A gombák ezért általában szaprofitonok: elpusztult élőlények anyagaival táplálkoznak.
Vannak élősködő gombák is, amelyek más élőlényeken telepednek meg.

2009. december 11.

Többféle szagot érzékelünk, mint ahány hangot

Kimutatták, hogy sokkal többféle szagot érzékelünk, mint ahány hangot, de a szagláskor véglemenő események kutatása komoly nehézségekbe ütközik, és még sok mindent nem tudunk arról, hogyan fogja fel az orr a levegő
kémiai anyagait és miként értelmezi az agy szagokként az orrból érkező ingerületeket.

Azt a folyamatot sem látjuk tisztán, amelyben a szájba került kémiai anyagokat a nyelv ízlelőbimbói az agyban ízérzetet keltő ingerületekké fordítják

2009. december 9.

A francia forradalom naptárja

A francia forradalom után, 1793-ban tervezték meg és iktatták törvénybe az új időszámítást, amelynek kezdetéül a köztársaság kikiáltását, 1792. szeptember 22-ét választották. Az év éppúgy 365 napos volt, mint más kalendáriumokban, és tizenkétszer harminc napra osztották, a fennmaradó öt napot pedig ünnepek céljára jelölték ki. A szökőév ugyanolyan gyakorisággal fordult elő, mint a Gergely-naptárban, és a szökőnapot is ünnepnek tartották.
A hétnapos hetet tíznapos időszakokkal, dekádokkal váltották föl, a hónapok találó, színes és hangzásukban évszakonként elkülönülő nevet kaptak.
Az új rendszer nem gyökeresedett meg, Napóleon 1806. január 1-jétől visszaállította a Gergely-naptárt.

2009. december 7.

Pupilla nagysága

A pupilla a szem színét adó szivárványhártya közepén látható nyílás, olyan, mint a fényképezőgép rekesznyílása. A pupillán át a szembe lépő fény mennyiségét a szivárványhártya szabályozza. Erős fényben a  szivárványhártya összehúzódik, a pupilla ettől beszűkül, s csak kevés fényt enged a retinára.
(A fényképezőgépes hasonlattal élve, nem engedi túlexponálni a filmet.)
Félhomályban a szivárványhártya elernyed, a pupilla kitágul, és sok fényt enged a szembe. A pupilla erős érzelmek (szeretet, félelem) hatására is kitágul.

2009. december 6.

A helikopter működési elve

A szokásos repülőgépnek előre kell mozognia ahhoz, hogy a levegőben maradjon. Ahogyan a repülő mozog a
levegőben, felfelé ható erő támad a szárnyakon - az aerodinamikai felhajtóerő-, és az kiegyenlíti a nehézségi
erőt, így felemeli a repülőt. A helikopter előremozgás nélkül is megmarad a levegőben, mert a felhajtóerőt a szárnyak forgása kelti. Ez az erő, akárcsak a rögzített szárnyú repülőgép mozgásakor, a szárnyak felülete mentén áramló levegőtől származik.

2009. december 5.

Relief

Reliefeknek (dombornűvek) nevezzük azokat a szobrászati alkotásokat, amelyeken a figurák kiemelkednek az alapsíkból, de nem válnak el tőle.

2009. december 4.

Galaxisunk, a Tejút

A csillagok nagyobb léptékű csoportosulásai az úgynevezett galaxisok, magyar néven csillagrendszerek. Napunk és bolygói a mi galaxisunknak, a Tejútnak a részei. A Tejút korántsem a legnagyobb galaxis, a közepesek közé tartozik.

2009. december 3.

Sugárhajtómű működése

A negyvenes években a repüléssel foglalkozó tudósok kifejlesztették a gázturbinás sugárhajtóműveket. Ez úgy kelt vonóerőt, hogy besűríti a levegőt egy központi kamrába, azt ott speciális üzemanyaggal, kerozinnal elegyítik, majd az elegyet begyújtják. Az ebből támadt robbanás gázáramot kelt s ez a hajtómű végén kilépő gázáram előrehajtja a repülőgépet.

2009. december 2.

Az elektronikus könyv (angolul: e-book)

Egy könyv elektronikus (digitalizált) változatát hívjuk elektronikus könyvnek (e-book, e-könyv). Ilyen  e-bookok:  a Rocket eBook, a Nuvomedia (www.nuvomedia.com) és a SoftBook (www.softbook.com).  
Ezek kis számítógépek - akkorák mint egy kisebb könyv vagy jegyzettömb. 
Lehetővé teszik a felhasználóknak az olvasást, a kijelölést, könyvjelzők használatát, jegyzetek készítését.

Fekete péntek

A Hálaadás utáni első napot Fekete Pénteknek nevezik az Egyesült Államokban. A Fekete péntek az egyik legnagyobb amerikai ünnepi bevásárló napnak tekinthető a kiskereskedelmi ágazatban, és ez az a nap, amikor a legtöbb kiskereskedőnek nyereségessé válik az éve.
A kereskedők ilyenkor hatalmas árengedményekkel várják a vásárlókat.

Fekete péntekkel jobban járnak az offline üzletek, mint online áruházak.
Az online kereskedőknek legalább olyan fontos a következő hétfő is, melyet Cyber Mondaynek neveznek.

MP3 lejátszó

A hordozható szórakoztató elektronikai eszköz, amely tárolja és lejátsza az MP3 zenei fájlokat.  
Az MP3 lejátszók kis kézi eszközök és gyakran a flash memóriában tárolja az MP3 fájlokat. Bár a gyakran MP3 lejátszónak hívják, tágabb értelemben vett digitális audio lejátszó, de a MP3-lejátszót használhatjuk más fájltípusok, például a Windows Media Audio (WMA) lejátszására is.

Mik azok az antitestek?

Az állati sejtek a vírus vagy más idegen fehérje megjelenésére antitestek termelésével válaszolnak. Ezek mindig egy bizonyos fehérje káros hatását semlegesítik. Hozzákötődnek, megváltoztatják kémiai összetételét és ezzel annak mérgező mivoltát megszüntetik.
Az antitestek egy ideig a zavaró fehérje kiküszöbölése után is a vérben keringenek, ezáltal némi védettséget adnak. Az antitestképzés elvén hatnak az oltóanyagok, a vakcinák. (A szó a marhahimlő latin nevéből - vaccinia - ered, ugyanis az első himlőoltáshoz ennek a kórokozóját használták fel.)
A védettséget vagy antitestek, vagy elölt, illetve legyengített vírus vérbe fecskendezésével érik el. Az utóbbi esetben a betegség kialakulása nélkül képződnek antitestek.

2009. december 1.

Az első helikopterek

Leonardo da Vinci már 1500 táján papírra vetette egy kézzel hajtott rotorú helikopter tervét.
Később más feltalálók ténylegesen is repülő, motoros modelleket dolgoztak ki. De az első csakugyan használható helikopterek csak az 1930-es évek vége felé kezdtek feltünedezni