A Föld forgása mind lassúbb lesz, mert az árapályhatás fékezi ezt a mozgást.
300 millió évvel ezelőtt egy nap 22 óráig tartott, és 400 napból állt egy év!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Földünk. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Földünk. Összes bejegyzés megjelenítése
2010. január 4.
2009. december 31.
A napfogyatkozás
Napfogyatkozások olyankor következnek be, amikor a Napot egy másik égitest, a Hold átmenetileg eltakarja szemünk elől.
A teljes napfogyatkozáskor során a Hold teljes árnyékot vet a Földre. Ilyenkor a Hold körülbelül egy óra alatt vándorol el a napkorong előtt.
A teljes napfogyatkozás helyén tartózkodó, megfigyelő számára átmenetileg éjszakai sötétség lesz, hisz a napkorongból nem marad semmi látható.
A teljes napfogyatkozáskor során a Hold teljes árnyékot vet a Földre. Ilyenkor a Hold körülbelül egy óra alatt vándorol el a napkorong előtt.
A teljes napfogyatkozás helyén tartózkodó, megfigyelő számára átmenetileg éjszakai sötétség lesz, hisz a napkorongból nem marad semmi látható.
Címkék:
csillagászat,
Földünk
2009. december 30.
Árapály
Holdunk arról nevezetes, hogy igen jelentős tömegű a főbolygóhoz képest, s az ennek következtében fellépő tekintélyes árapályhatás nagymértékben befolyásolja a földi élet alakulását.
A Hold amíg egyszer útját a Föld körül (átlag 24 óra 50 perc alatt), a Föld felszínének minden helyén kétszer áll be a víz tükrének emelkedése s ugyanannyiszor süllyedése.Az árhullám végigszalad az óceánok felszínén. Az Atlanti-óceánon az árhullám északi irányba halad.
A Hold amíg egyszer útját a Föld körül (átlag 24 óra 50 perc alatt), a Föld felszínének minden helyén kétszer áll be a víz tükrének emelkedése s ugyanannyiszor süllyedése.Az árhullám végigszalad az óceánok felszínén. Az Atlanti-óceánon az árhullám északi irányba halad.
Címkék:
Földünk
2009. december 29.
Hullócsillagok
Derült éjszakákon, gyakran látunk fénylő csíkokat az égen. Ilyenek az úgynevezett "hullócsillagok".
Ilyenkor nem csillag, hanem kisebb kőzetdarab hull a Földre.
Ezeket a kőzetdarabokat, amelyek elégnek a Föld vonzáskörébe kerülve és fénylő csíkban suhannak át az égbolton, a csillagászok meteornak hívják. A kőzetdarabkák általában már az atmoszférában megsemmisülnek, nem jutnak a Föld felszínéig.
A hullócsillagok mérete általában egy-két centiméter, és ezek 40-60 kilométeres magasságban égnek el néhány másodperc alatt.
Attól viszont nem kell félni, hogy a fejünkre esik egy hullócsillag. A történelem során ilyen csak egy-két esetben fordult elő.
Ilyenkor nem csillag, hanem kisebb kőzetdarab hull a Földre.
Ezeket a kőzetdarabokat, amelyek elégnek a Föld vonzáskörébe kerülve és fénylő csíkban suhannak át az égbolton, a csillagászok meteornak hívják. A kőzetdarabkák általában már az atmoszférában megsemmisülnek, nem jutnak a Föld felszínéig.
A hullócsillagok mérete általában egy-két centiméter, és ezek 40-60 kilométeres magasságban égnek el néhány másodperc alatt.
Attól viszont nem kell félni, hogy a fejünkre esik egy hullócsillag. A történelem során ilyen csak egy-két esetben fordult elő.
Címkék:
csillagászat,
Földünk
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)