Műholdak keringése

A 200 km-es magasságban keringő műholdak körülbelül 90 perc alatt kerülik
meg egyszer a Földet. 36000 km magasságban a keringési idő már 24 óra.
Ha egy műhold az Egyenlítő síkjában kering ilyen magasságú pályán, akkor látszólag
egy helyben áll az égen. Ez a geostacionárius pálya.

A napfogyatkozás

Napfogyatkozások olyankor következnek be, amikor a Napot egy másik égitest, a Hold átmenetileg eltakarja szemünk elől.
A teljes napfogyatkozáskor során a Hold teljes árnyékot vet a Földre. Ilyenkor a Hold körülbelül egy óra alatt vándorol el a napkorong előtt.
A teljes napfogyatkozás helyén tartózkodó, megfigyelő számára átmenetileg éjszakai sötétség lesz, hisz a napkorongból nem marad semmi látható.

Naprendszerünk bolygói

Bolygó	Átlagos naptávolság		Kerin- gési idő	Pálya- menti sebes- ség	Excent- ricitás
	millió km	CsE*	nap	km/s
Merkúr	57,9	0,387	87,969	47,89	0,2056
Vénusz	108,2	0,723	224,701	35,03	0,0068
Föld	149,6	1,0	365,256	29,79	0,0167
Mars	227,9	1,524	686,980	24,13	0,0933
Jupiter	778,3	5,203	4332,58	13,06	0,048
Szatur- nusz	1427,0	9,539	10759,2	9,64	0,056
Urá- nusz	2869,6	19,191	30685,4	6,81	0,046
Neptu- nusz	4496,6	30,061	60189	5,43	0,010
Plútó	5900	39,529	90465	4,74	0,248

*CSE: csillagászati egység
A csillagászati egység a Földnek a Naptól mért átlagos távolsága, ami 149597870 km (kb. 150 millió km). Ezt a távolságot a fény 8 perc 19 másodperc alatt teszi meg.

Hullócsillagok

Derült éjszakákon, gyakran látunk fénylő csíkokat az égen. Ilyenek az úgynevezett "hullócsillagok".
Ilyenkor nem csillag, hanem kisebb kőzetdarab hull a Földre.
Ezeket a kőzetdarabokat, amelyek elégnek a Föld vonzáskörébe kerülve és fénylő csíkban suhannak át az égbolton, a csillagászok meteornak hívják. A kőzetdarabkák általában már az atmoszférában megsemmisülnek, nem jutnak a Föld felszínéig.
A hullócsillagok mérete általában egy-két centiméter, és ezek 40-60 kilométeres magasságban égnek el néhány másodperc alatt.
Attól viszont nem kell félni, hogy a fejünkre esik egy hullócsillag. A történelem során ilyen csak egy-két esetben fordult elő.

Galaxisunk, a Tejút

A csillagok nagyobb léptékű csoportosulásai az úgynevezett galaxisok, magyar néven csillagrendszerek. Napunk és bolygói a mi galaxisunknak, a Tejútnak a részei. A Tejút korántsem a legnagyobb galaxis, a közepesek közé tartozik.

Csillagképek

A csillagászok a csillagok helyét a csillagképekhez viszonyítva állapítják meg. A csillagkép (konstelláció) olyan csillagcsoport, amelyet az éjszakai égbolt egy meghatározott részén láthatunk. Egyes tagjai azonban nem feltétlenül vannak egymáshoz, közel a térben.